- Olaszország zászlaja

 >  Olaszország zászlaja

Olaszország zászlaja

Olaszország zászlaja Olaszország egyik nemzeti jelképe.

Három egyenlő függőleges sávból áll, amelyek balról jobbra zöld, fehér és piros színűek.

A mai zászlót 1948. január 1-jén adoptálta hivatalosan az ország nemzeti jelképei közé.

A lobogó az 1789-es francia forradalom hatására alakult ki. A forradalmi hangulatba sodort Itália a Francia Köztársaság lobogóját vette át, amelynek szélső sávjának színét kékről zöldre változtatta meg. A színeknek ezért nincsen valódi jelentéstartalmuk, de Olaszország nemzeti színeit mégis tartalommal töltötték meg. Az egyik nézőpont szerint a lobogó zöldje a síkságok és dombok színét idézi. A fehér szín az Alpok havas bérceit jelképezi, a piros pedig a hazafias forradalmárok vérére emlékeztet, akik a hazáért ontották vérüket. A keresztény valláshoz közelebb álló felfogás szerint a zöld a reményt, a fehér a hitet, a piros pedig a könyörületességet, emberszeretetet szimbolizálja.

Amikor 1789-ben kitört a francia forradalom, Itáliát megannyi kis hercegség, királyság és birodalom szabdalta. Így a forradalom eszménye hamarosan az egyesülési és függetlenedési törekvésekkel is együtt járt. 1796-ban Napoléon Bonaparte tábornok parancsnoksága alatt a francia hadsereg bevonult Itáliába, hogy a szabadság és a forradalom szellemét így exportálja szomszédjához. A nagy hadvezér a mai Észak-Olaszországban megdöntötte a feudális fejedelemségeket és több csatlós államot hozott létre, köztük a Transzpadániai Köztársaságot, amely valószínűleg Milánó címerét alapul véve zászlajára tűzte a zöld, fehér és piros színeket. Majd, hogy jobban hasonlítson a szabadság eszméit hozó francia megszállók lobogójához, a város légióinak zöld egyenruháját is felvették a zászlóra. Ez tulajdonképpen már a mai nemzeti lobogó volt, mindössze arányaiban különbözött a maitól.

Az első trikolort a Ciszpadániai Köztársaság adoptálta 1797. január 7-én. A mai Emilia–Romagna tartomány helyén létrehozott napóleoni köztársaság egy évvel később egybeolvadt Transzpadániával, létrehozva a Ciszalpin Köztársaságot (Repubblica Cisalpina). Ennek zászlaja szintén a mai olasz nemzeti zászlóra hasonlított. Ez a lobogó egészen 1802-ig hivatalosan érvényben maradt. A Ciszalpin Köztársaság területét Bonaparte további tartományok hozzácsatolásával megnövelte, és 1802-ben átkeresztelte Itáliai Köztársasággá.. A nemzeti trikolort ekkor egy olyan lobogó váltotta fel, amely három egymásba helyezett, befelé haladva egyre kisebb, elforgatott helyzetű négyzetet ábrázolt, a korábbi három szín megtartásával.

Az 1802-ben megalakult Itáliai Köztársaság zászlaja

1804-ben Napóleon Franciaország császára lett. Az itáliai területek az ő közvetlen irányítása alatt maradtak, így a császár 1805-ben megszüntette az Itáliai Köztársaságot, és létrehozta belőle az Itáliai Királyságot. Ennek zászlaja hasonlított a köztársaságéra, de a közepén megjelent a császári arany sas emblémája. Ez a lobogó egészen 1814-ig, Napóleon bukásáig és az Itáliai Királyság felszámolásáig maradt érvényben.

1848-ban a nemzeti forradalmi hullám során a Lombard–Velencei Királysághoz csatolt Velence tartományban kikiáltott Szent Márk Köztársasága (Repubblica di San Marco) is átvette az olasz nemzeti trikolórt, felső sarkában Szent Márk arany oroszlánjának képével. A Pápai Államhoz tartozó Rómában kirobbant forradalmi mozgalma is felvette a nemzeti színeket. Az 1849-ben néhány hónapig fennállt Római Köztársaság trikolórjának középső, fehér sávjában két R betű állt, a Repubblica Romana név kezdőbetűi. Ezeket a rövid életű forradalmi kormányokat 1849-ben leverték.

Az 1848 és 1861 között a Szárd–Piemonti Királyság irányításával a Risorgimento néven ismert nemzeti egységmozgalom küzdött Itália egyesítéséért. A különböző fejedelemségek és tartományokban szervezkedő forradalmi mozgalmak sorra átvették az egységes nemzeti trikolór színeit. 1861. április 15-én a Savoyai-ház uralma alatt kikáltották az egyesült Olasz Királyságot, amely saját nemzeti lobogójává tette a trikolort, a középső, fehér sávjában a Savoya dinasztia címerével. 85 éven keresztül ez maradt Olaszország nemzeti lobogója.
 
Olaszország zászlaja

Ország - Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).
Neighbourhood - Ország  

  •  Ausztria 
  •  Franciaország 
  •  San Marino 
  •  Svájc 
  •  Szlovénia 
  •  Vatikán 

Nyelv

Flag of Italy (English)  Bandiera d'Italia (Italiano)  Vlag van Italië (Nederlands)  Drapeau de l'Italie (Français)  Flagge Italiens (Deutsch)  Bandeira da Itália (Português)  Флаг Италии (Русский)  Bandera de Italia (Español)  Flaga Włoch (Polski)  意大利国旗 (中文)  Italiens flagga (Svenska)  Drapelul Italiei (Română)  イタリアの国旗 (日本語)  Прапор Італії (Українська)  Национално знаме на Италия (Български)  이탈리아의 국기 (한국어)  Italian lippu (Suomi)  Bendera Italia (Bahasa Indonesia)  Italijos vėliava (Lietuvių)  Italiens flag (Dansk)  Italská vlajka (Česky)  İtalya bayrağı (Türkçe)  Застава Италије (Српски / Srpski)  Itaalia lipp (Eesti)  Vlajka Talianska (Slovenčina)  Olaszország zászlaja (Magyar)  Zastava Italije (Hrvatski)  ธงชาติอิตาลี (ไทย)  Itālijas karogs (Latviešu)  Σημαία της Ιταλίας (Ελληνικά)  Quốc kỳ Ý (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com