Térkép - Neuchâtel kanton (Canton de Neuchâtel)

A Neuchâtel Köztársaság és kanton (németül Neuenburg, svájci német dialektusban Nöieburg) Svájc egyik kantonja az ország északnyugati részén. Lakossága 2013-ban 176 402 volt, többségének anyanyelve francia. Fővárosa Neuchâtel városa. Neuchâtel volt az egyetlen kanton, amelyik monarchiaként lépett be a Svájci Államszövetségbe 1814-ben.

Neuchâtel első említése 1032-ből származik hűbérura, III. Rudolf burgund király végrendeletében. A várost és a környező birtokokat 1034-ben Ulrich von Fenis gróf kapta meg. 1373-ra a gróf leszármazottai már a mai kanton teljes területét birtokolták. 1405-ben Bern és Neuchâtel városok szövetségre léptek. Az 1300-as évek végén a gyermektelen Elisabeth grófnőtől unokaöccsei, a németországi Freiburg im Breisgau urai örökölték meg a várost, 1458-ban pedig a Sausenburg őrgrófokhoz került. Az 1504-ben Neuchâtelt megöröklő Jeanne de Rothelin Longueville hercegéhez ment férjhez, így a továbbiakban az Orléans-Longueville családé volt a város. 1512-1529 között Neuchâtel svájci szövetségesei megszállás alatt tartották a területet, majd visszaszolgáltatták Jeanne de Hochbergnek, Longueville herceg özvegyének.

1530 körül Guillaume Farel francia prédikátor ismertette meg a város lakóit a protestáns nézetekkel.

1707-ben Marie d'Orléans-Longueville halálával kihalt az Orléans-Longueville dinasztia, Neuchâtelt (ekkor már mint hercegség, németül Fürstentum Neuenburg) pedig I. Hohenzollern Frigyes porosz király örökölte, így a svájci város perszonálunióként Poroszországhoz került. III. Frigyes Vilmostól Bonaparte Napóleon ragadta el a Neuchâteli Hercegséget és helyére vezérkari főnökét, Louis-Alexandre Berthier-t ültette. A kis hercegség egy zászlóaljnyi lövészt biztosított a császár seregeibe, akiket sárga egyenruhájuk miatt kanáriknak (Canaris) neveztek.

Napóleon bukása után 1814-ben a hercegség visszakerült Frigyes Vilmoshoz. A porosz király egy évvel később engedélyezte, hogy a hercegség csatlakozzon az akkor még kantonok viszonylag laza konföderációjából álló Svájci Államszövetséghez. Neuchâtel volt az első és egyetlen kanton, amely monarchiaként csatlakozott a köztársaságok konföderációjához. 1848-ban azonban egy békés forradalom megdöntötte a monarchiát és a kanton köztársasággá alakult át. Ugyanebben az évben Svájc is egy integráltabb szövetséget előíró új alkotmányt fogadott el. IV. Frigyes Vilmos többször is megpróbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát és több ellenforradalmat finanszírozott, többek között az 1856-57-es neuchâteli válság idején, majd a többi nagyhatalom nyomására lemondott svájci érdekeltségeiről.