Új-zélandi dollár
$
Az új-zélandi dollár Új-Zéland hivatalos pénzneme. Szokták kivi dollárnak is nevezni, utalva ezzel a nemzeti jelképként számontartott madarakra.Új-Zéland 1840-ben került brit fennhatóság alá. 1907-ben belső önkormányzatot kapott, teljes függetlenségét Nagy-Britanniától 1947-ben nyerte el, az ország államfője azonban a mai napig a brit uralkodó maradt. Jelenleg II. Erzsébet portréja szerepel valamennyi érmén és a 20 dolláros bankjegyen fő motívumként. Az új-zélandi jegybank, a Reserve Bank of New Zealand (RBNZ) 1934-ben alakult. 1967. július 10-ig a brit birodalmi eredetű, brit font sterlinggel egyenértékű új-zélandi font volt az ország hivatalos pénzneme (1 font (pound) = 4 korona (crown) = 10 florin = 20 shilling = 240 penny), ekkor vezették be a decimális rendszer jegyében az új-zélandi dollárt, mely 100 centtel, illetve fél régi fonttal lett egyenértékű.
Ország
-
Cook-szigetek
A Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el a 13 lakott és 2 lakatlan szigetből álló, földrajzilag két részre elkülönülő, 2 millió négyzetkilométernyi tengerfelületen elterülő szigetcsoport. Az Északi-Cook-szigeteket lapos korallszigetek alkotják, míg a Déli-Cook-szigetek közt található Rarotonga vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Te Manga, 652 méter. -
Niue
Niue szigete 2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben. Népessége túlnyomórészt polinéz. -
Tokelau-szigetek
A „Tokelau” polinéz szó, jelentése „északi szél”. 1946 óta nevezik így a szigetet, előtte „Union Islands”-ként és „Union Group”-ként hivatkoztak rá. -
Új-Zéland
A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.