Román lej
lei
A román lej (románul: leu românesc; többes száma románul: lei) Románia 1867. április 22. óta – megszakításokkal – hivatalos pénzneme, váltópénze a bani (románul: ban, régebben banu, többes száma bani). A leu szó románul oroszlánt jelent (hasonlóan a bolgár lev pénznévhez), míg a ban szó románul pénzt jelent.A magyarban használt lej és bani szavak a román többes szám (helytelen) átvételéből erednek, de mára teljesen szokásossá váltak. A lej forma honosodott meg a lengyel és az orosz nyelvben is. A 2005-ös pénzreform utáni lejt szokásos erős lejnek vagy kemény lejnek is nevezni.
Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára.
A név a 17. századra vezethető vissza, ekkor a román fejedelemségekben főként oroszlános mintájú holland tallérok (leeuwendaalder) forogtak, melyeket lei-nek, azaz oroszlánok-nak neveztek. A név lassan a pénz általános megnevezésévé vált, majd 1880-ban hivatalosan is a nemzeti valuta nevévé tették, bár voltak kísérletek arra, hogy románosabb nevet válasszanak a pénznek, például Român a frank mintájára.
A lej elértéktelenedése az 1989-es rendszerváltás után öltött rohamos mértéket, azelőtt a román kommunista gazdaságpolitika nem volt hajlandó a (normális mértékű) inflációt mint a gazdaság működésének velejáróját tudomásul venni. A román lej más valutákkal szemben túlértékelt volt, átváltani amúgy sem lehetett, belföldön pedig a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz siralmas árukínálat párosult. Így – bár Romániát sok rendszerváltó állam irigyelte például a gyakorlatilag nulla külső adóssága miatt – a tartós hiánygazdaság és a magas infláció végigkísérte a rendszerváltást követő évtizedet.
A jegybank papírpénz-forgalombahozatali politikáján olykor a meggondolatlanság tükröződött. Az 1996-tól kezdődően kibocsátott új bankjegysor tagjai alig egy-két évet voltak forgalomban, amikor elhatározták, hogy a későbbiekben műanyagból gyártják a bankjegyeket. Sok vita övezte a jelenlegi pénzreformot is, a fő kérdés az volt, hogy érdemes e bevezetni új lejt, ha a végső cél az euró. Az is máig vitatott, hogy helyes-e olyan nagy értékű bankjegyet forgalomba hozni, mint az 500 lejes (értéke kb. 32 000 forint), mikor a régi egymilliós (= 100 új lej) bankjegyek is alig forogtak, és jó részük első útja a banki trezorból a megsemmisítőbe vezetett a pénzreform után.
Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára, 1999-ben hozták forgalomba az elsőt, 2 000 ROL címletűt, és 2001-re már az összes címletet polimer alapanyagúra cserélték. Ezt a gyakorlatot azóta is csak az Egyesült Királyság követte 2016-ban.
A jelenlegi lejt a 2005. július 1-jei pénzreform eredményeként vezették be: 1 új lej = 10 000 régi lej. A régi valuta ISO 4217-kódja ROL volt, az új valuta kódja pedig RON. A régi bankjegyek 2007. január 1-jétől már csak a Román Nemzeti Bank fiókjaiban válthatók át újra.
Románia 2015-ben tervezte bevezetni az eurót, de 2012 novemberében a jegybankelnök megváltoztatta korábbi nyilatkozatát, mert az euró helyzete válságos. 2014-ben bejelentették, hogy 2019. január 1-jével tervezi az ország bevezetni az európai valutát. 2016 tavaszán a Román Nemzeti Bank alelnöke, Bogdan Olteanu úgy vélte, leghamarabb a 2020-as évek közepén tudnák bevezetni az eurót, feltéve, ha megkezdik rá a felkészülést.
2018 óta a bankjegyeket és az érméket a módosított román címerrel bocsátják ki.
Ország
-
Románia
Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Ezenkívül a következő fontosabb nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia Nemzetközi Szervezete, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.